Fekete Rózsa
8.Fejezet:Leleplezés
A holdfényben egy mezőn vágtunk át,ahol a másfél méteres fű vagy mi minket is ellepett.A parknak ezen a részén még nem is voltam,de az is lehet,hogy ez már nem a park...Egy sziklásabb részhez értünk,itt már nem volt gaz.A magas fal mellett végigmenve egy repedés volt látható,ahova Kate és Jessica befarolt.Én félve bedugtam a fejem a résen,Blake meg elment mellettem.
-Jöjjön...-mondta és ment a nőstények után,ahogy én utána.Érdekes hogy nem ő lohol utánam...Eltűntek egy résben,én félve,de utánuk mentem.Mind a hárman emberként voltak színen.Jessika hosszú,sötétbarna hajjal és vörös szemmel,Kate vállig érő fehér hajjal és sárga szemmel,meg hát Blake...
-Ooooookéééééé....ezt hogy csináltátok?-néztem rájuk értetlen fejjel.
-Koncentráljon...-mondta Blake.
-Mire?-kérdeztem ugyan azzal az ábrázattal.
-Már megint variáltok...-forgatta a szemét Kate,majd felém nézett.-Képzeld el hogy nézel ki emberként...-magyarázta.
-Megvan.-bólintottam.
-Na most...csak arra a képre figyelj...-mondta,mire bólintottam.A következő érzésem hogy két lábon állok...
-Na akkor...-sóhajtott Blake,én csak pislogtam.
-Akkor?-kérdeztem,mire a fiú térdre rogyott.Kate unottan nézett,Jessica meg komoly fejet vágott.Én értetlenül léptem hátra.
-Megkérném arra,hogy vegye át a helyem és vezesse a falkát...-mondta lehajtott fejjel.Lesápadtam.Léptem egyet hátra és megráztam a fejem,majd egyenesbe vágtam magam.
-Az osztály focicsapatot sem tudom vezetni,nemhogy egy falka vérfarkast...nem...nem sózzátok ezt rám...-fordultam sarkon és kirohantam a teremből.
-TE MARHA!-hallottam Kate ordítását,mire visszatekintettem a lány pont akkor rúgott egy hatalmasat Blakebe.-MOST ELIJESZTETTED!-ordibált,normális esetben nevettem volna,de ezek vadállatok,úgyhogy inkább szaladtam ahogy tudtam.Vissza,azon az úton amelyiken jöttünk.Mikor már a ház előtt voltam félve benyitottam.Csak Ben vett észre...Csak?Hova tettem az eszem?
-Szép volt az éjszaka?-kérdezte sunyi mosollyal,mire megropogtattam az ujjaimat és erőből pofon vágtam.A kéznyomom vörösen ott volt az arcán,durca fejjel bevonultam a szobámba...
Szerda reggel,kémiával kezdünk,még tűrhető...Vanessa meg Gina mellém csapódott.
-Sziasztok!-köszöntem nekik,majd hirtelen úgy éreztem hogy viszketek.
-Szia...-köszöntek egyszerre meglepett fejjel,miközben vakaróztam.
-Miaz?-néztem rájuk ártatlan tekintettel,megrázták a fejüket...Beértem a terembe és leültem,majd vakaróztam tovább,mikor Gina rácsapott az asztalra.
-Elég a titkokból Nathy,tudjuk mért vakaródzol!-ordított rám,mire elvigyorodtam és idegesen nevettem.
-Ehe...nos igen,bevallom...úgy néz ki bolhás vagyok...-nevettem,Vanessa meglepetten nézett.
-Én azt hittem tetves...-mondta értetlen fejjel,mire én és Gina is unottan ránéztünk,majd a goth könyékkel oldalba vágta.
-Beszélnünk kell...-mondta Gigi,én ijedten rájuk néztem,mire Vanessa az egyik,Gina a másik kezem fogta meg,felhúztak a székről és elvonszoltak a WC-be,ahol elengedtek.
-Oké,miről kell beszélni,ami annyira fontos hogy mindenki hülyének nézzen?-kérdeztem ál mosollyal,mire Gina elém lépett.
-Láttalak tegnap a parkban,meg se próbáld tagadni!-mondta.
-Mit láttál te hol?-pislogtam nagyokat,közben ijedt fejet vágtam.
-Tudod te azt nagyon jól!-mondta Vanessa.
-Nem...beavatnátok?-kérdeztem rá.
-Na ne játszd már a hülyét!-mordult rám a goth lány.
-Állj?Játszom?-vigyorodtam el.
-Nathy,azt hittem jobban bízol bennünk...-mondta Vanessa.
-Én bízok bennetek,csak nem tudom miről van szó...-mondtam tettetett tudatlansággal.
-Mikor akartad közölni velünk hogy vérfarkas vagy?-kérdezett rá komoly ábrázattal Gina.
-Hogy mi vagyok?-hőköltem hátra ijedten.
-Jól hallottad...Láttalak Nathy,egy srác behúzott neked,majd amikor le akart szúrni beleharaptál a kezébe.Kettőt pislogtam és egy marhanagy farkas lógott a fiú kezén.-magyarázott a goth.
-Jó,mindent elmondok...-hajtottam le a fejem szégyenkezve.-Amikor az a kutya megharapott akkor kezdődött...Történetesen az a kutya egy vérfarkas és a neve Jessica,elég csendes egyén...-próbáltam álvigyorral terelni a szót,de a szigorú tekintetük ezt nem engedte.Folytattam...
-Tegnap este jöttem rá,hogy mire vagyok képes és ki is próbáltam,szerintem ezt láttad...-magyaráztam.
-Megöltél egy ártatlan srácot?-pislogott Vanessa,mire megráztam a fejem.
-Nem ártatlan...Vámpír,aki megölt egy lányt...-mondtam komoly tekintettel.
-Értem...-bólintott Gina.
-És még valami...200 éve élt egy Rose nevű fekete vérfarkas,akinek én vagyok a reinkarnációja,és most azt akarják hogy én legyek a falkájuk vezére...-mondtam,mire mindketten csak néztek.A sűrű csendet vágni lehetett.Megszólalt a csengő,de csak álltunk...Én a földet,ők meg engem néztek... |