Fekete Rózsa
                 6.Fejezet:Idegtépő falkavezér


  Kicsengettek...Az iskola előtt ültem a padon,mikor David megérkezett.Felálltam,ő meg mellém lépett.
-Hova?-kérdezte röviden.
-A parkra gondoltam...-magyaráztam tömören.
-Ugye nem akarod megölni magad...-vigyorgott mint egy őrült tudós,nagyokat pislogtam rá,majd leesett.Enyhén oldalba vágtam durcás fejjel.
-Gonosz vagy!-mordultam rá.
-És akkor most engem ölsz meg?-kérdezett rá,mire a mappámmal fejbevágtam,de csak hogy ne fájjon annyira neki.
-Igen!-mondtam közben...valahogy most olyan volt,mintha régi jó barátok lennénk...megindultam a park felé,ő meg jött utánam...Odaérve ledobtam a táskám a fűbe és leültem,elővettem a matek könyvet ahogy Dav is...
-Na akkor kezdjük...mit nem értesz?-kérdeztem rá,mire felvonta a szemöldökét és értetlenül nézett.
-Úgy...egy kukkot se értek belőle...-mondta,mire sóhajtottam,majd elkezdtem neki magyarázni a tantárgyat.
  Egy kemény két óráig ültünk ott a fűben,és mindent átnyálaztunk.
-Most már érted?-kérdeztem rá.
-Ööööööö....-vágott gondolkozó fejet David,mire unottan ránéztem.
-Oké...nem...na akkor...-kezdtem el neki megint magyarázni az anyagot,mikor egy fekete hajú,sötétbarna szemű 20 körüli fiú lépett mellém,megragadta a csuklóm és felhúzott a földről.
-Hé!Eressz!-fogtam meg a csuklóját és próbáltam letépni a kezét az én kezemről.David felállt és ökölbe szorított kézzel meredten figyelte a 3 évvel idősebb srácot.
-Ember,ereszd már el!-mordult rá Dav de az idegen nem törődött vele,csak megrántott a kezemnél fogva.
-Kisasszony,velem kell jönnie!-mondta higgadtan.
-Ne te döntsd el hova menjen,oké?-kezdett el David megvédeni,mire az idegen srác elengedett és behúzott egyet Davidnek aki  repült egy 10 métert.
-David,jól vagy?-kiáltottam utána,de választ nem kaptam,ekkor leesett hogy a fiú is vérfarkas.Ijedten ránéztem,majd léptem egyet hátra.
-Ki vagy te?Mi a francot csinálsz?!-mordultam rá.
-A nevem Blake,már ismer,és megvédem magát...-mondta,mire csak pislogtam,majd leesett hogy Blake a neve annak a vérfarkasnak is,aki a barlangban magyarázott.
-Megvédeni?Nem,te megölöd azt,aki semmit se ártott nekem,sőt mi több,kétszer is megmentette az életem!-mordultam rá idegesen és fenyegetően.
-Me-megmentett?-nézett most már ő ijedten,én csak bólintottam,mire a srác térdre rogyott.
-Sajnálom...-mondta.
-Ne tőlem kérj bocsánatot!-mordultam rá,majd odaszaladtam Davidhez,a földön feküdt és mocorgott.
-Jól vagy?-kérdeztem rá kétségbe esett hangon,majd visszafordultam,a vérfarkassrác eltűnt.
-Remekül!-nézett rám mosolyogva David,az orra vérzett,elővettem egy zsebkendőt és az orra elé tettem.
-Francokat!Döntsd előre a fejed!-mondtam,nemigen akarta,de csak előre döntötte a fejét,én meg elszorítottam az orrát az orrcsontnál,remélve hogy nemsokára eláll a vérzés...Kb 10 perc után már nem vérzett olyan vészesen az orra,viszont már sötétedett...Elvettem az orrától a zsepit.
-Jobban vagy?-kérdeztem,mire csak bólintott.Segítettem neki felállni,majd megtámasztottam hogy ne boruljon el.Egyszer megölöm ezt a Blaket vagy kit...
-Jól vagyok...-mondta és talpra állt,majd felvette a táskáját.
-Holnap a suliban!-intett és elindult.
-Biztos jól vagy?-kérdeztem,mivel előbb még mozogni alig tudott.
-Ne aggodalmaskodj már ennyire!-mondta áldurcás fejjel.
-Jólvan na...-nevettem.-Akkor holnap!-intettem és elmentem a táskámért,majd megindultam haza...
  Kedd reggel...már 2 hete nem voltam kedden suliban...Fizika,jajj istenem.Beléptem a suliba és Vanessa elém ugrott.
-Nathy!Szia!-köszönt nekem vidáman.
-Kéne a fizikapuska mi?-kérdeztem unottan,mire hevesen bólogatott.
-Jólvan...-mondtam és megindultam a terem felé,de véletlen nekimentem valakinek.Felnéztem rá,ki az?Blake...Ugrottam egyet hátra és támadó pózba álltam.
-Kisasszony!Milyen remek látni hogy ilyen jó erőben van!-mosolygott ártatlanul.
-Kisasszony?-vonta fel a szemöldökét Vanessa egy sunyi vigyor közben.Én idegesen nevettem,majd komoly fejet vágtam.
-Beszélnünk kell!-ragadtam meg Blake kezét és elvonszoltam a lépcső mögé.
-Mi a francot keresel itt?-néztem rá idegesen.
-Nem hagyhatom magát őrizetlenül egy olyan iskolában,ahol minden második élőlény vámpír!-magyarázta kicsit ingerültebben,én hátrahököltem.
-Minden...második?-kérdeztem hitetlenkedve,mire csak bólintott.
-Kisasszony,amíg nem fejlődnek ki az érzékei és nem tud önszántából átváltozni nem hagyhatjuk őrizetlenül...-válaszolt higgadtan.
-Nem én kértem hogy vérfarkas legyek,szálljatok le rólam...ja és még valami...Hívj egyszerűen csak Nathynek,ne magázódjunk,oké?-mondtam idegesen.
-De kisasszony,ez alap tisztelet...-magyarázott még mindig egyhangúan,mire okoskodóan ránéztem.
-Oké...akkor ne tisztelj...-mondtam és elszaladtam Vanessa után.
-Na írjuk meg azt a puskát becsengő előtt...-kezdtem bele és megindultam a terembe.
-Én inkább arra vagyok kíváncsi hogy ki ez a srác...-vigyorgott sunyin Vanessa.
-Ismerős...-válaszoltam tömören és leültem.Elővettem a fizikafelszerelést és elkezdtem írni.Blake utánam jött és belépett a terembe.
-Jajj ne!-feküdtem le a padra és tettem a fejemre a könyvem,közben azt kívántam hogy legyen már vége ennek a napnak...