[1325-1306] [1305-1286] [1285-1266] [1265-1246] [1245-1226] [1225-1206] [1205-1186] [1185-1166] [1165-1146] [1145-1126] [1125-1106] [1105-1086] [1085-1066] [1065-1046] [1045-1026] [1025-1006] [1005-986] [985-966] [965-946] [945-926] [925-906] [905-886] [885-866] [865-846] [845-826] [825-806] [805-786] [785-766] [765-746] [745-726] [725-706] [705-686] [685-666] [665-646] [645-626] [625-606] [605-586] [585-566] [565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [Korábbi]

-Ebből virrasztás lesz. -motyogtam. ami tény. Ő se tud aludni,én se. Nagyszerű. Bezzeg a farkasok.
Óvatosan odaböktem a srácnak.
-Azok ketten meg milyen jól elvannak. -suttogtam.
|

Megráztam a fejem.
- Amúgy sem tudnék elaludni. - válaszoltam. Nos,ez egy tény. Hiába vagyok álmos,aludni most képtelen lennék.
|

-Azt hiszem. Csak kicsit szédülök,de semmi bajom. -vettem el a kezem,mikor már jobb lett- Úgy sem fogok tovább aludni. Elég volt. -csóváltam meg a fejem. Aztán eszembe jutott,hogy szegény srác,meg aludna.
-Szólj,ha aludni akarsz,akkor befogom. -tettem magam elé a kezem.
|

- Éjfél körül lehet. - válaszoltam elgondolkodva,majd amikor megszédült,odakaptam a tekintetem. - Biztos rendben vagy?- kérdeztem,miközben aggódva végigmértem.
|

-Azt se tudom hány óra. -néztem rá morcosan,majd megráztam a fejem. Ki kell ráznom magamból az álmosságot. Ekkor kicsit megint elkezdtem szédülni,szóval abbahagytam,de egy kézzel a fejemhez kaptam.
-Ez nem volt jó ötletl. -szorítottam össze a szemem.
|

Összefűztem az ujjaimat,és előre felé kinyújtottam a kezem. Istenem,de jó érzés fájdalom nélkül nyújtózni! Meg egyáltalán mozogni.
- Miért,meddig legyek el,egy hétig? - kérdeztem szórakozottan.
|

-Eh? -néztem Aratakéra. Nos...minden felé nézem. Vagy max nem figyeltem és tényleg szugeráltam. Utána akkorát ásítottam,hogy kb bekaptam a démont.
-Gyorsan visszaértél. -motyogtam és megdörzsöltem a szemem. Tiszta kóma voltam.
|

Tekintetek. És szúrják az oldalam. De bosszantó.
- Jó érzés szugerálni? - kérdeztem fáradt hangon,majd kinyitottam a szemem. Ruki ücsörgött mellettem. Hát jó,akkor nem alszok. Fogtam magam,és feltornáztam ülő helyzetbe.

|

Megint lépteket hallottam. Csak mocorogtam,majd álomittasan kinyitottam a szemem. Álmos voltam,de nem tudtam aludni. Szétnéztem. A farkasok az ajtó felé aludtak egymás mellett. Aratake pedig a párnákon feküdt. Egy ideig gondolkoztam rajta,hogy oda másszak-e. Aztán úgy gondoltam,hogy nincs messze. Fogtam magam és mellé kúsztam,majd törökülésbe bámultam az ajtót és ásítottam egyet. Most keltem fel,na!
|

Teljesen sötét volt,mire visszaértem,csak a csillagok világítottak. No meg a Hold. Beléptem a szobába,úgy vettem észre,hogy mindenki aludt. Ruki a fal tövében összekuporodva. Elmosolyodtam,és megcsóváltam a fejem. Ez a lány tényleg furcsa. Én fogtam magam,és elnyúltam a párnákon. Bár az,hogy sikerült enni,kicsit feltöltött,a sebeim gyógyulása miatt nem eléggé ahhoz,hogy kibirjak még egy napot alvás nélkül. Szóval próbáltam elaludni. Nem volt túl egyszerű ennyi gondolattal...

|

Én még aludtam. Illetve félálomba voltam. Körmök kopogását hallottam. Gondolom Ronáék jöttek be. Annyira nem hatott meg. Csak a fejemet hátra vetettem,a falnak döntöttem és aludtam tovább. Utolsó gondolatom az volt,hogy hány óra körül lehet,de lusta voltam kinyitni a szemem és kinézni.
|

Már sötétedett,mikor kiléptem az áldozatom házából. Egy kocsmából szedtem össze,amolyan "ő mindenkié" lány volt. Mint aki jól végezte dolgát,inmár hegek meg minden nélkül,egyszerűen megindultam vissza. A hulla meg...Nos,mit kezdjek egy halott nővel? Mi vagyok én,nekrofil?!

|

Ahogy Aratake kiment a szobából én kimásztam vissza a nappaliba. Semmi kedvem nem volt aludni. Főleg nem ágyon. Meguntam.
Mikor valami nehezen kikecmeregtem a falnak támaszkodtam és lecsusztam háttal annak,majd a tövébe leültem. Felhúztam a lábam,összekulcsoltam a kezem,majd rátettem a fejem a térdemer és gondolkoztam. Aztán lassan elnyomott az álom.
|

Bólintottam,és megindultam ki a szobából. Mikor kiléptem a házból,Mordaira néztem.
- Figyelj a lányokra! Ha baj van,szólj egyből! - hagytam rá a feladatot,majd megindultam le a hegyről,egyenesen a legközelebbi,emberek rakta helyre.

|

A nyakába kapaszkodtam,mikor felemelt. Bár meglepődtem,de nem szóltam semmit. Még így is szédültem. Aztán megint az ágy. Na ne. Kezdem börtönbe érezni magam. Emellett utálok aludni,de nagyon elszívja az energiám a varázslat.
-Ne köszönd,szívesen tettem. -mosolyodtam el. Lassan jobb lett a szédülés- Na,de eredj enni. Én azt hiszem nem megyek sehova. -vontam vállat. Éhen halik még a végén.
|

Felálltam,és felemeltem a térdhajlatánál,meg a vállánál Rukit. Kicsit húzódtak a sebek,amik nem forrtak össze teljesen,de ennyi már meg se kottyan. Visszavittem a szobába,ahol röpke fél órája tartózkodott,és letettem az ágyra.
- Tényleg köszönöm. - mormogtam. Tényleg,iszonyat hálás voltam. Ilyet sem tett értem még senki.
|

-Meg vagyok,persze. -jelentettem ki mosolyogva. Nos,az már másik kérdés,hogy eléggé forgott a világ. Sőt,amelyik kezemmel megtámasztottam magam éreztem,hogy kezd remegni. Sok volt az energialeadás.
|

Csendben ültem,és néztem magam elé.
- Köszönöm. - fordultam Ruki felé. - Amint elmúlik az éshségem,nyoma sem lesz. Ugye rendben vagy?- kérdeztem kicsit aggódva,látva,hogy megtámasztja magát,nehogy összecsukoljon.
|

-Sose voltam normális,kérdezd Ronát. -mutattam az ajtó felé. Tényleg a farkasok kint maradtak,sebaj.
Becsuktam a szemem,összegyűjtöttem az erőm,majd finoman Aratake vállára helyeztem a kezem.
-Restituam! -szólaltam meg,azát éreztem,hogy finoman a szövetek és a bőr kezd összeforrani. Ezt megcsináltam a másik vállával is. Majd az oldalát is összehegesztettem. Az még Rona volt...
-Kicsit heges,és nem mindenhol pontos,de megteszi. -támasztottam meg magam a kezemmel,mikor lecsúsztattam az oldaláról,majd sóhajtottam egyet. Voha,szédülök. Fenébe. Megint sok volt. És még rendesen össze se tudtam forrasztani szegénynek a sebét. De nagy vonalakba jobb volt. Legalább nem volt nyílt. Illetve helyenlént nem annyira. Ezt még gyakorolni kell.
|

Megadóan sóhajtottam,majd odavánszorogtam Rukihoz,és leültem mellé.
- Te tényleg fura vagy. Normális ember hagyna meghalni,és röhögne azon,hogy szenvedek. - mormogtam magam elé bámulva.
|
[1325-1306] [1305-1286] [1285-1266] [1265-1246] [1245-1226] [1225-1206] [1205-1186] [1185-1166] [1165-1146] [1145-1126] [1125-1106] [1105-1086] [1085-1066] [1065-1046] [1045-1026] [1025-1006] [1005-986] [985-966] [965-946] [945-926] [925-906] [905-886] [885-866] [865-846] [845-826] [825-806] [805-786] [785-766] [765-746] [745-726] [725-706] [705-686] [685-666] [665-646] [645-626] [625-606] [605-586] [585-566] [565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [Korábbi]
|