[1325-1306] [1305-1286] [1285-1266] [1265-1246] [1245-1226] [1225-1206] [1205-1186] [1185-1166] [1165-1146] [1145-1126] [1125-1106] [1105-1086] [1085-1066] [1065-1046] [1045-1026] [1025-1006] [1005-986] [985-966] [965-946] [945-926] [925-906] [905-886] [885-866] [865-846] [845-826] [825-806] [805-786] [785-766] [765-746] [745-726] [725-706] [705-686] [685-666] [665-646] [645-626] [625-606] [605-586] [585-566] [565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [Korábbi]
Egy kicsit elpirultam,majd lassan közelebb hajolt és megcsókolt. Finoman visszacsókoltam,közbe az ujjaim összefontam az övéivel. Ennyit arról,hogy jaj de haragszom én rá.. ~
|
- Most mondjam azt,hogy megőrítesz? - kérdeztem rá szórakozottan. Kacérkodás level Aratake. Nemigazán tiltakozott. A várt pofont sem kaptam meg. Emiatt felbátorodva odahajoltam hozzá,és megcsókoltam.
|
Békésen sétálgatok,elvagyok a kis világomban,erre Aratake hirtelen megfogja a csuklóm és elránt. Hirtelen azt sem tudtam hol vagyok. Eleinte megpróbáltam kiszedni magam a szorításából,de utána megadtam magam. Na,nem mintha annyira cibáltam volna magam. Kicsit kényelmetlen volt a helyzet,de valahogy még sem. Szóval igen.
-Te tényleg megőrültél. -néztem rá kicsit hülyén,de valami nekem is megcsillant a szememben... ~
|
Kicsit elgondolkodtam. Majd valahogy beugrott a tegnap este,és...sikerült elkattannom. Egy ideig visszafotam magam,majd,nem is tudom,mi lelt hirtelen. Megragadtam Ruki csuklóját,és nekidöntöttem a közeli fának,közben megfogtam a másik csuklóját is,és enyhén nekidőltem. Lenéztem rá,és vártam a reakcióját. Most leszek pofon vágva.
|
Csak mosolyogtam rajta,majd szétnéztem,mikor mondta,hogy erre felé találta a farkast. Tulajdonképp egész szép volt erre az erdő. Mindig is imádtam a sűrűn benőtt helyeket.
|
- Akár. - vigyorogtam. - Vagy akár röhöghetsz azon,hogy nem bírok felállni. A második opció viccesebb. Én is röhögnék magamon.- közöltem szórakozottan,majd körbenéztem. Növényesebb terület. Szép volt,mindig szerettem ezt a helyet.
- Errefelé találtam Mordait...- jegyeztem csak úgy mellékesen meg.
|
Elnevettem magam.
-Aha,aztán cipeljelek haza,mi? -pillantottam felé,majd mentem tovább előre. Szeretek sétálni,ráadásul most elég pihentetően hatott. Élveztem a napsugarakat,a sok zöld növényt,ahogy szinte körül fognak és a könnyű szellőt. Mélyet szippantottam a levegőből.
|
- Nem,azt egy nem létező gyökérre fogom fogni,amiben megbotlottam.- vigyorogtam szórakozottan. Teljesen véletlenszerűen mentem valamerre,de nem féltem,hogy eltévedek,bárhonnan visszatalálok.
|
Elmosolyodtam. Oké,megkattantam..
-Nem haragszom. -néztem a szemébe,majd megindultam az erdő felé egy kis ösvényen-Aztán ha összeesel még rá fogod. -mondtam szórakozottan.
|
Mindössze egy lépést tettem,mikor megszólalt. Megtorpantam,és visszanéztem rá. Kicsit elgyengültem attól,hogy ennyire rosszul érinti.
- Tényleg ne haragudj...- fűztem hozzá,majd a sétával kapcsolatos kérdésén kicsit elgondolkodtam,majd végig néztem a karomon. Ott volt eredetileg a legmélyebb a vágás,de már ott sem vészes,csak egy valamennyire szét van nyílva.
- Mehetünk ha akarsz. Nem vagyok olyan rossz állapotban,mint amilyennek látszik.- Enyhe mosoly kúszott az arcomra.
|
-Adok neked én büszkeséget. -motyogtam,majd majdnem megint emeltem a kezem,hogy pofon vágjam. Sóhajtottam.
-Gondolom ennyit a sétáról. -mutattam a sebeire. Valójában élveztem volna egy pihentető sétát,de Aratake nem volt a legjobb állapotban.
|
Megint a tetemre néztem.
- Engem nem zavar. Évekig voltam ilyenekkel összezárva. De,ahogy gondolod. - rántottam vállat,majd feltápászkodtam magamtól,és nyújtóztam,amit meg is bántam,mert húztak a sebeim. Rukira sandítottam.
- Amúgy meg,a vacsorás szöveg. Ne haragudj,alapvető démoni büszkeség. - jelentettem ki,majd megindultam befelé.
|
-Ezek után semmit nem kapsz! Mi az,hogy vacsora? -kezdtem el kárálni,mint valami öregasszony. Mint egy rossz házaspár. ~ Sóhajtottam. Azt hiszem ennyit a haragról. Felálltam.
-Nem akarsz bemenni? Csak mert nem tudom te hogy vagy vele,de nekem nem jön be ez a dög. -mutattam hátra a vállam felett és odanyújtottam a kezem,ha szeretné felesegítem.
|
A tockostól majdnem előre borultam,majd a tetemre néztem,amire Ruki mutatott.
- Nem pont erre céloztam büntetés alatt...- motyogtam magam elé unott fejjel.
|
És én még majdnem elkezdtem sajnálni,mikor csak pislogott rám. Utána éreztem,hogy kezdek vörösödni a beszólására. Olyan tockost adtam neki,hogy majdnem lefejelte a földet.
-Legközelebb én etetlek meg egy ilyen döggel! -mutogattam a tetemre.
|
...Ezt...megéreztem. Szótlanul felültem törökülésbe,az arcomra tettem a kezem. Aucs. Felnéztem Rukira,egy ideig pislogtam. Szándékosan vágtam olyan fejet,mint aki megbánta minden bűnét. Leeresztettem a kezem,és még egy pár másodpercig,majd sunyin elvigyorodtam.
- Grrrr,büntess,te vadmacska! - sziszegtem oda.
|
Csúnyán néztem rá.
-A következő edzésen a földet fogod túrni. -jelentettem ki,majd amíg ennyire mozgásképtelen volt lekevertem neki egy pofont.
-Mi az,hogy más vacsoráját?! Ez volt a harmadik! -kiáltottam le a fejét.
|
Éreztem,hogy ez lesz a reakció. Csak feküdtem száttárt karokkal,és néztem a lányt.
- Néztem én már ennél rosszabbul is ki. - jelentettem ki higgadtan. - Egy óra,és teljesen rendbe jövök. Tekintve,hogy most szívtam el drága démontestvérem lelkét. Mindemellett,mivel démon volt,készülj,a következő edzés kemény lesz. - vigyorogtam sunyin.
|
Biztos ami biztos,én védőpajzs mögül néztem végig a nem rövid produkciót. Sokat segíteni nem tudtam,talán így voltam a legnagyobb hasznára Aratakénak.
Mikor elterült a földön fogtam magam és odasiettem hozzá.
-Te bolond vagy! -kezdésnek jó volt- Csoda,hogy élsz. -néztem végig rajta,mivel nem kis sebek tátongtak rajta. De leglalább belakott egy ideig...remélem.
|
A szemeinek a kibökése egész jó stratégiának tűnt...végül is,csak a torkomat szorongatta,nem gond... De volt körülöttem vagy hat szem,a kezem csupa vér volt,és még mindig volt mit kimarni! Hirtelen robbanni kezdet körülöttünk a talaj,mire a démon eleresztette a torkom. Megragadtam a nyakát a másik kezemmel is,és lefordítottam magamról. Ezért köszönetet kell adnom Rukinak. Beletérdeltem a lény gyomrába,mire két oldalt végigszántotta a karmaival a karomat,és igyekezett letépni magáról. Felnyögtem a fájdalomtól. Ezt azért megéreztem. Mindkét karomon öt vastag sáv tátongott. Aucs. Egyik kezemmel elengedtem a nyakát,és beletenyereltem az "arcába",majd az ujjaimmal belemartam. A gyűrűs ujjamon kívül mind egy szemet ért. A lény az arcáhol kapott,és igyekezett kitépni onnan a kezem. Hát...ő akarta... Enyhén behajlítottam az ujjaimat,és szabályosan kitéptem a szemgolyóit. Mégegyet üvöltött,én meg elvigyorodtam. Most értem oda,hogy teljesen elkattantam. A szemem telibe vörös volt.
- Imádom ezt a hangot...- jegyeztem meg,majd célba vettem még pár szemét. Menet közben a lábával és a kezeivel nem egyszer karmolta végig a bőröm,amit nem díjaztam,egyre jobban megrogytam. A lény gyengült. De én is. Majdhogynem egy órán keresztül játszottuk ezt. A végére egy szeme sem maradt,néhol a húst is megtéptem. Telibe véres és sebes voltam mindenhol,és lihegtem,viszont ő sem csinált sokkal több mindent. Vonaglott,de nem olyan hevesen,mint eleinte. Már alig valamennyire,de olyan szinten kifáradtam,hogy ezt is nehezemre esett lefogni. Egész közel hajoltam hozzá.
- Add nekem a lelked! - szóltam hozzá vigyorogva,ő meg felőrdított,és valamivel erősebben vonaglott,dobálta a fejét. Beletérdeltem a hasába,és megragadtam az állánál. - Rossz teremtménnyel kezdtél. Nincs akkora szerencséd,hogy átküldjelek a másvilágra. Beolvasztalak téged is. - jelentettem ki. Megint felüvöltött. Nagyon nem akarta. Pedig nem olyan rossz hely a hasam... Egészen közel hajoltam a szájához,már-már összeért az ajkunk,mikor megálltam,és kitártam a számat,az egyik kezem meg az üres szemgödrében nyugtattam. Éreztem,ahogy áttér belém az életereje,és ő szépen-lassan végleg elernyed. Úgy tíz perc után pedig végleg vége volt. A kisebb sebeim össze is húzódtak. A nagyobbak eltartanak még egy darabig. Lefordultam a tetemről,és fáradtan kiterültem mellette,majd Rukira néztem vigyorogva.
- Legalább jó volt a műsor? - kérdeztem szórakozottan,ám igazán fáradt pillantásokkal. Képtelen voltam rá,hogy megmozduljak. Ha most még egy ilyen a nyakunkra jönne,meghalnánk.
|
[1325-1306] [1305-1286] [1285-1266] [1265-1246] [1245-1226] [1225-1206] [1205-1186] [1185-1166] [1165-1146] [1145-1126] [1125-1106] [1105-1086] [1085-1066] [1065-1046] [1045-1026] [1025-1006] [1005-986] [985-966] [965-946] [945-926] [925-906] [905-886] [885-866] [865-846] [845-826] [825-806] [805-786] [785-766] [765-746] [745-726] [725-706] [705-686] [685-666] [665-646] [645-626] [625-606] [605-586] [585-566] [565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
