[1325-1306] [1305-1286] [1285-1266] [1265-1246] [1245-1226] [1225-1206] [1205-1186] [1185-1166] [1165-1146] [1145-1126] [1125-1106] [1105-1086] [1085-1066] [1065-1046] [1045-1026] [1025-1006] [1005-986] [985-966] [965-946] [945-926] [925-906] [905-886] [885-866] [865-846] [845-826] [825-806] [805-786] [785-766] [765-746] [745-726] [725-706] [705-686] [685-666] [665-646] [645-626] [625-606] [605-586] [585-566] [565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [Korábbi]

A fejére tettem a kezem,majd végigsimítottam az egész jószágot. Merőben másabb volt a szőre mint Ronáé. És furcsamód nagyobb volt az egész állat.
-Féltem mindegyiket. Rona nagyon idióta tud lenni... -néztem Mordaira,majd arra,amerre elmentek.
Rona szemszöge
Mikor egy kisebb egyenes részre értem megálltam és kifújtam magam. Ekkor éreztem,hogy mászás közben a bal hátsó lábam megvágtam. Ezelőtt nem is éreztem. Biztos,mikor megcsúsztam...
|

Hirtelen elvesztettem. Megálltam,és kifújtam magam,majd füleltem. Apró kavicsok gurulása balról. Megindultam utána.

Mordai szemszög:
Csak néztem utánuk,majd amikor Ruki megszólalt,leültem mellé,és enyhén megböktem az orrommal,finoman elmosolyodtam.
- Biztos vagyok benne,hogy nem lesz baj.- mondtam bíztatóan. Mindjárt leszakad az ég. Afelől nem aggódtam,hogy Aratake kárt tesz Ronában. Inkább fordítva...
|

Aratake megint eltűnt...ilyen nincs!
-Muszáj megint előlről? -motyogtam magamba,majd hol arra néztem,ahol eltűnt Rona és a démon,hol Mordaira. Feladtam és leültem egyhelybe. Felhúztam a lábam,és rátettem az állam. Féltettem mindkettőt.
-Mordai,mond,hogy nem lesz baj... -néztem a hímre keserűen,maajd sóhajtottam.
Rona szemszöge
Rohantam egy darabig,majd lassabbra vettem a dolgot. Ekkor hallottam,hogy követ valaki. Nem akartam beszélgetni,szóval fogtam magam és élesen bekanyarodtam a bozótba,majd elkezdtem felkapaszkodni egy sziklás emelkedőre,ahol lehetőleg nem jönnek utánam.
|

Rona után néztem,majd amikor megindult,futva mentem utána.
- Mordai,vigyázz Rukira!
- Hova mész?!
- Beszélek Ronával. - jelentettem ki,és eltűntem a farkas után. Igyekeztem a nyomában maradni. Hála az istennek láttam,merre ment.

|

-Én démonba nem bízom! -jelentette ki határozottan Rona,majd mély morgás közepette összecsattintotta az állkapcsát. Ezután elindult,és kevesebb,mint fél méterre megállt Mordaitól- Senki sem tehet róla minek születik. De arról se,hogy mit élt át. -nézett mélyen a hím szemébe,majd nem törődve semmivel,elment Mordai mellett és mellettünk is. Rám se nézett.
-Rona! -kiáltottam utána. Szó nélkül eltűnt a bozótba. Utána rohantam,de még csak nem is láttam merre ment. Ledermedtem.
|

- Nem,nem fordult meg a fejemben. Tudod,miért? Mert ismerem! - mordult vissza a hím,majd lenyugtatta magát,és felemelte a fejét. - Kihasználná Rukit? Ugyan,minek? Két pillantás,és bármelyik lányt megkapja. Megölné? Már megtette volna. Gondolkozz egy kicsit! Tényleg,förtelmes lehetett,amit a démonok műveltek,valahol megértem. De ne felejtsd el,hogy senki sem teher róla,hogy minek születik. - érvelt higgadtan.

|

Rona szótlanul figyelte Mordait. Enyhe fintor és kis fogvillogtatás volt a reagálása,majd fenyegetően felemelte a farkát.
-Hm,az eszedbe sem jutott,hogy kihasználja? -vágott vissza a nőstény- Ne legyek tele előítéletekkel,mikor az egész falkám,az egész családom démonok mészárolták le?! -a végén szinte kiabált a hímmel. Ezen meglepődtem. Sose mondta,hogy démonok voltak- Éljek azzal a kérdéssel a fejemben,hogy mikor végzi ki Rukit is? -kapta fel a fejét kicsit pökhendien.
|

Csak figyeltem. Mikor Rona rászolt Mordaira,hogy menjen az útból,a hím egy pillanatra felrántotta a felső ajkát,és rövid morgást hallatott,majd felállt.
- Te ne csináld! - mordult rá a nőstényre,majd nyugodt hangon folytatta:
- Meg sem próbátad megismerni. Csak utálkozol,tele vagy előítéletekkel. Az eszedbe sem jut,hogy ha tényleg olyan gonosz lenne,Ruki most nem élne? - az utolsó kérdést ismét morgó hangon tette fel,majd védekező állásba állt. - De ha minden áron bántani akarod Arataket,előbb rajtam verekedd át magad! - Jelentette ki elszántan a nősténynek,és leszegte a fejét. Én meg figyeltem. Ha Rona nekiugrik,muszáj leszek szétszedni őket.

|

...Aratake csak úgy odébb pakolt. Hát jó. Megnyekkenni nem volt időm,nem hogy a mondandójára. Mikor tovább cukkolta a farkast kivillantotta éles agyarait,majd összecsapta őket,de továbbra is közelített. Ennek Mordai vetett véget,aki csak úgy beült közéjük. Erre Rona megállt,és láthatóan nem tetszett neki a dolog,hezitált.
-Ne csináld Mordai. Menj onnan. -utasította a hímet. Egyre jobban alakulnak a dolgok...
|

Rona hangjára felkaptam a fejem,és figyeltem,ahogy vicsorogva közelít. Felálltam,és arrébb raktam Rukit.
- Nem akarom,hogy miattam összevesszetek. - súgtam oda neki,majd ismét a farkashoz fordultam,és léptem egyet felé. - Igen,és most mi lesz? - kérdeztem sunyin vigyorogva,és szinte vártam,hogy nekem essen. Védekezni nem fogok,még csak az kéne,hogy mindketten hazavágjuk magunkat. Felkészültem rá,hogy vége,ennyi,mikor Mordai beült közénk. Csak ült,és nézett Ronára. Nem ártó szándékkal. Visszafordította felém a fejét.
- Ne húzd jobban az agyát...- azzal ismét Ronára nézett.

|

Vissza öleltem. Jól esett megint a karjaiban lenni,nem tehetek róla.
-Vá-vá-vá'... -hallottam Rona hangját magunk mögül. JézusúristenszűzMária! Ronáról totál megfeledkeztem... Hirtelen kikerekedtek a szemeim,majd lassan elengedtem a démont és hátra fordultam.
-Izé...Rona,figylej..
-Nem. -vágott közbe a farkaslány- Te...te tényleg képes voltál összeállni egy démonnal? Vagy csak elcsábított...te rohadék... -szegte le a fejét,felborzolta a hátán lévő összes szőrt,majd kínos lassúsággal megindult felénk.
-Rona,nem! -fordultam felé,majd a srác elé álltam- Nem,nem érted!
-Te nem érted! -kiabált rám.
|

Csak hallgattam. Nemigazán tudtam mit mondani. Megadóan sóhajtottam egyet,majd magamhoz öleltem.

|

Elkezdtem rázni a fejem.
-Nem. Semmivel nem egyszerűbb. Nagylány vagyok,tudok magamra vigyázni! -jelentettem ki határozottan- És...mint kiderült te is. -vettem enyhébbre a figurát,majd oldalra kaptam a tekintetem.
|

Ruki fejére tettem a kezem,és mélyen a szemébe néztem.
- Hogy te is megértsd: Féltelek. Leginkább magamtól. És nem akarom,hogy bajod legyen. Így a legegyszerűbb. - közöltem vele higgadtan.

|

Örültem és dühös voltam.
-Hova gondolsz? Eszednél vagy?! Mi az,hogy csak úgy lelépsz és itt hagysz mindenkit? Még egy ilyen és én esküszöm... -engedtem a szorításomon és kicsit hátrébb jöttem,hogy lássam. Ennek ellenére nem voltam hajlandó elengedni.
|

Éppen el akartam magyarázni Mordainak,hogy mit miért,mikor Ruki arca megjelent előttem. Nagyokat pislogtam,majd a nyakamba ugrott,és úgy megszorított,hogy megreccsentek a tagjaim. Nos,aucs. Végighallgattam,ahogy letol,majd értetlenül néztem,ahogy zokog. Pontosabban,éreztem. Csurom könny vagyok.
- Hé,ne sírj! - böktem ki,mást nemigazán tudtam mondani. Egyszerűen nem tudtam hova tenni az egész jelenetet.

|

Hamarosan egy alak tűnt fel előttünk. Mikor megláttam,hogy ő az,szinte azonnal elfelejtettem,hogy fáradt vagyok. Simogatta a hímet,én meg kb odacsúsztam melléjük,majd a srác nyakába borultam.
-Aratake! -kiáltottam és elkezdtem zokogni. Úgy szorítottam,hogy szerintem már nem kapott levegőt- Idióta,idióta! Hogy lehetsz ennyire hülye?! -zokogtam és a lehető legközelebb bújtam hozzá.
|

Ismerős hang utánam kiabált,hogy álljak meg. Megtorpantam,és félig hátra fordultam,majd meglepetten néztem a két farkast,meg a lányt,ahogy rohannak. Mi a...?

Mordai szemszög
Ismerős alak...
- Állj! - üvöltöttem utána,mire megált,és visszafordult. Igen,ő az. Látszólag nemigazán értette,hogy mit keresünk itt. Megtorpantam előtte. - Eszedbe ne jusson megint ilyen hülyeséget csinálni! - erre legugolt,és megsimogatta a fejem. Nem mondott semmit.
|

Kicsit Mordai hamarabb ért oda a falu kapujához. Fuh,én már kezdtem kupurcanni. Lihegtem kettőt,majd rohantam ismét a hím után. Rona tudta vele tartani a tempót. Én már kezdtem fáradni. Vajon ellenséges lesz Aratake?
|

Mordai szemszög
Elértem a falu kapujához,kétfelé ágazott az út. A tőlem telhető leggyorsabban körbeszagoltam mindent,amit lehetett,és megindultam azon,amelyik erősebben hordozta Aratake szagát.
|
[1325-1306] [1305-1286] [1285-1266] [1265-1246] [1245-1226] [1225-1206] [1205-1186] [1185-1166] [1165-1146] [1145-1126] [1125-1106] [1105-1086] [1085-1066] [1065-1046] [1045-1026] [1025-1006] [1005-986] [985-966] [965-946] [945-926] [925-906] [905-886] [885-866] [865-846] [845-826] [825-806] [805-786] [785-766] [765-746] [745-726] [725-706] [705-686] [685-666] [665-646] [645-626] [625-606] [605-586] [585-566] [565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [Korábbi]
|