[1325-1306] [1305-1286] [1285-1266] [1265-1246] [1245-1226] [1225-1206] [1205-1186] [1185-1166] [1165-1146] [1145-1126] [1125-1106] [1105-1086] [1085-1066] [1065-1046] [1045-1026] [1025-1006] [1005-986] [985-966] [965-946] [945-926] [925-906] [905-886] [885-866] [865-846] [845-826] [825-806] [805-786] [785-766] [765-746] [745-726] [725-706] [705-686] [685-666] [665-646] [645-626] [625-606] [605-586] [585-566] [565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [Korábbi]
-Köszönöm. -vettem el a szendvicset,majd berobogott Alex. Aztán elkezdte szugerálni a szendvicsem. Én meg őt. Nem kapol,enyém! Ekkor Tara kivitte a saját kis vacsoráját.
-No igen. -mosolodtam el a lány mondatára,mikor visszajött. Én közben majdnem kész voltam a szendviccsel.
|
Elmosolyodtam,majd összedobtam két szednvicset,az egyiket a srácnak nyújtottam. És ebben a pillanatban beügetett Alex. Felnevettem.
- Jössz a kajaszagra,mi?- megborzoltam a sörényét. Úgy ült,és bámulta a szendvicseket,mint valami kölyökmacska. Beleharaptam a szendvicsem,benyúltam a kamrába,és előkapartam egy nagy zacskó füstölt húst. Így legalább tartós,és amikor Alex lusta elmenni vadászni,oda tudom neki adni. Visszafordultam,de a hímnek ez a fél perc is elég volt. Dylant szugerálta - pontosabban a szendvicsét - és megnyalta a száját.
- Alex,ne terrorizáld! - szóltam oda szórakozottan,mire ártatlan fejjel rámnézett. Ő nem... Kibontottam a zacskót,és kisétáltam a ház elé. Az oroszlán persze követett. Ledobtam az egész cuccot kajástúl,mindenestül a földre,Alex meg rá is vetette magát. Minden erejével azon volt,hogy kiszabadítsa a vacsoráját a kegyetlen zacskó gyomrából. Mosolyogva néztem egy darabig,majd visszasétáltam Dylanhez.
- Koldulásból ötös. - jegyeztem meg,miközben ismét a szendvicsembe haraptam.
|
Bóléintottam. Itt legalább nem költünk el sok pénzt.
-Köszönöm nem! -ingattam meg a fejem,erre megkordult a gyomrom. -....nos,lehet még is. -vigyorodtam el.
|
- Addig maradsz,amíg jól esik. - közöltem,miközben elsétáltam a pulthoz. Én viszont éhes vagyok.
- Nincs tulaja az istállónak. Közösen a falué. Mindenki takarítja a saját lova boxát,és eteti a lovát. - Vontam vállat egy darab kenyérrel és egy késsel a kezemben.
- Kérsz enni?
|
-Igazán köszönöm. Nem alkalmatlankodnék sokáig. Az istálló tulajának nem klne szólni egyébként,hogy ott van Egan? -jutott eszembe.
|
Lassan odaértünk a házhoz. Belöktem az ajtót,és beléptem. Nálunk nem szokás bezárni az ajtót. Senki sem lop. Ha mégis,itt van Alex. Ahogy beléptünk,szemben egyből a konyha fogadott. Oldalt van két szoba,és a fürdő,a konyha sarkában meg egy kis kamra. Nem nagy lakás,de bőven elég.
- Az a szoba a tied. - Mutattam a középső ajtóra. - Ha megfelel...Ott a mosdó. Ha éhes vagy,vagy valami,szólj nyugodtan.
|
Bólintottam és mentem utána. Bár Egant féltettem. Ki tudja mikor esik neki. Csak orsozlán,nem?
Ahogy haladtunk nézelődtem. Valóban nem volt nagy falu,csupán 1-2 ház.
|
- Te gonosz! - sziszegtem a fogaim között,de nem bírtam elfojtani a vigyort. Majd követtem a srác tekintetét. Nos,Alex a hátán feküdt,és hagyta,hogy az a pár gyerek dögönyözze. Rám nézett,álmosan pislogott,majd ásított egyet,és behunyta a szemét.
- Alex egyáltalán nem agresszív. Csak muszájból támad. Ne aggódj,se neked,se a lovadnak nem esik bántódásotok. - jegyeztem meg,majd megindultam tovább. Az oroszlán meg majdcsak megindul,ha megunja,hogy nyúzzák.
|
-Igen,mert valójában én varázsoltam oda. -mondtma szórakozottan és fölhúztam. Azért oldalra pillantottam,hogy a hím oroszlán nem-e akar letámadni.
|
Az oszlopra néztem,majd Dylanre.
- Hazudsz! - öltöttem rá nyelvet gyermeki szórakozottsággal,majd hagytam,hogy felhúzzon a földről.
|
Ezen jót nevettem.
-Ha hiszed,ha nem,az akkor is ott ácsorgott mikor kijöttünk az istállóból. Na gyere. -nyújtottam oda a kezem,hogy fölsegítsem.
|
Egy fél percig még pislogtam,majd Dylanre néztem.
- Persze,csak...elém ugrott az oszlop.
|
A homlokomra tettem a kezem.
-Jól vagy? -guggoltam le mellé.
|
- Én itt születtem. Alex meg hat éve van velem. Eleinte nem kicsit rettegtek szegénykémtől a lakosok. Majd ahogy kezdett rájönni,hogy itt senki sem bántja,és megnyugodott,mindenki megszerette. - Mosolyogtam,majd egy kicsit elgondolkodtam. - Amúgy... - Csatt...Oszlop... Szédelegve visszapattantam,tántorogtam egy kicsit,majd leültem a földre,és csak pislogtam. Az meg hogy került oda?
|
Egy utolsó pillantást vettettem a ménre,majd megindultam a lány után. Nem úgy nézett ki,hogy feladja,szóval ráhagytam.
-Még nem tudom,amerre Egan megy. -vontam vállat- És ti mióta éltek étt? -battyogtam mögötte.
|
- Ugyan,nem vagytok a terhünkre. - válaszoltam,majd megvártam,amíg visszajön Dylan. Benéztem az istállóba,és boldogan láttam,hogy Egan már most jól érzi magát.
- Jó helye lesz itt. - Jegyeztem meg,majd ellöktem magam a faltól,és megindultam hazafelé. - Gyere! - Szóltam hátra a srácnak.
- Innen merre mentek? - kérdeztem rá séta közben.
|
Bólintottam és mentem utána. Egan egy pillanatig elnézte a fekvő nagymacskát,majd csapott kettőt a farkával és megindult utánam a húzkodásra.
-Nem akarunk a terhedre lenni. -válaszoltam. Az istálló fura mód egész kis modern volt a faluhoz képest. Kiböktem az ajtótól pár boxra lévő üres helyet,oda bevezettem Egant. Leszedtem róla a nyerget,kivettem a nyeregtáskából a kötőfékét,majd levettem a kantárt is és ráraktam a kötélből készült kis "szerszámot." A mén szaglászni kezdett,majd horkantott. Én kívül léptem és letettem a felszerelését a box ajtaja elé.
-Ne legyen rád panasz. -néztem be hozzá,ekkor felém fordult,majd vissza a szomszéd lóhoz,akivel ismerkedett. Egy kinézetre öreg szürke kocsis lovacska lehetett. A másik oldalt pedig egy pej csikó volt. Nos,ahogy elnéztem a csikóval elég hamar egymásra találtak és elkezdték csipkedni egymást a válaszfalon keresztül.
|
Visszaértünk a faluba. Pár gyerek megrohamozta Alexet,aki eldobta magát a földön,nagyot ásított,majd hagyta,had dögönyözzék egy kicsit. Ha megunja feláll,és úgyis hazasétál.
- Azért az istállót még megmutatom. Meg ha gondolod,nálunk is maradhatsz. - vetettem fel mosolyogva,hogy megkönnyítsem a srác dolgát,és megindultam az istálló felé. Nem volt túl sok ló,de ez nem csoda. Maga a falu lakossága hetven fő.
- Döntsd el,melyik box szimpatikus. - mutattam befelé.
|
Nos,lehet én vagyok naiv,de nem ló,hogy megmondjuk pont egy oroszlánnak,hogy mikor mit tegyen,de ráhagytam. Egy lovat még is csak könnyebben rá lehet venni arra,hogy például ne öljön meg,nem?
Idő közben csendesebbre vettük a dolgot és lassan beértünk a faluba. Hát,elég szerény népesség volt,ez látszott. Na meg az is,hogy nem sok idegen jár erre,mivel igen csak meg lettem nézve.
-Köszönöm,innen azt hiszem elboldogulok. Keresek valami istállót,már ha van. -néztem a lányra,majd leszálltam Egan nyergéből,megpaskoltam a nyakát,majd a szárakat összefogva tettem pár lépést hol húzhatnánk meg magunk.
|
- Eleinte. - mondtam,miközben megindultunk. - Egy cirkuszból került hozzám. Ketrecben tartották,és szándékosan vadították. De még fiatal volt,mikor apám elhozta,így ezt hamar kineveltük belőle. Azóta csak akkor támad,ha én azt mondom neki. - vontam vállat.
|
[1325-1306] [1305-1286] [1285-1266] [1265-1246] [1245-1226] [1225-1206] [1205-1186] [1185-1166] [1165-1146] [1145-1126] [1125-1106] [1105-1086] [1085-1066] [1065-1046] [1045-1026] [1025-1006] [1005-986] [985-966] [965-946] [945-926] [925-906] [905-886] [885-866] [865-846] [845-826] [825-806] [805-786] [785-766] [765-746] [745-726] [725-706] [705-686] [685-666] [665-646] [645-626] [625-606] [605-586] [585-566] [565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
