[Későbbi] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]

- Nem én kértem,hogy állj meg.- vigyorogtam,miközben visszahelyeztem a földre a mancsom. Emerald is megérkezett,és belecsimpaszkodott a lábamba,hol rám nézett,hol a nőstényre.

|

Hallottam valamit magam mörül,de mire hátrafordultam Felix rámtette a mancsát.
-Nem ér,mert megálltam. -ráztam le magamról a mancsát és mosolyogtam.
|

Letettem Emeraldot a földre. Láttam,hova ugrott a lány,szóval megkerültem a bokrot,és a nőstény mögé osontam,majd leültem mellette,és a fejére tettem a mancsom.
- Megvagy.- jelentettem ki vigyorogva.
|

Folytattam a cikázást,majd egy bokor mögé bevonultam. Onnan néztem szét,de sehol sem láttam Felix-et. Kicsit fújtam addig.
|

Kikerültem a lovat,és futottam Annie után.
- Kapaszkodj,Em!- közöltem a kis éjfúriával,és gyorsabb tempóra váltottam.

|

Bevágtam egy éles kanyart és átfutottam Athos alatt,aki csak felkapta a fejét és prüszkölt egyet. Szerintem azt hitte nem vagyok normális. Én is azt hiszem,de ettől függetlenül kíváncsi voltam el tud-e kapni. Direkt még cikáztam is a fák közt.
|

Felültem,és megvakartam a fülem.
- Most mit izélsz? Én csípem a nem létező bolháimat.- közöltem vele,majd,amikor kijelentette,hogy mutassam meg,mekkora vadász vagyok,sunyin elvigyorodtam,a hátamra kaptam Emeraldot,és megindultam Annie után.

|

Csak nevettem a kölykön,aztán,mikor Felix beszólt,rögtön leugrottam róla.
-Csak annyira vagy ellenállhatatlan,mint kutyának a bolha. -néztem rá,majd játék pózba vágtam magam és csóváltam a farkam. Kedvem volt játszani. Én is megzakkantam komolyan mondom.
-Na lássuk,mennyire vagy nagy vadász. -néztem rá sunyin,majd megpördültem és elkezdtem rohanni.
|

Valami rámvetette magát,és bukfenceztünk egy párat,majd hanyatt érkeztem,és a felettem álló farkasra néztem.
- A kölöknek mondtam,hogy kapjon el,de ez ellen sincs ellenvetésem.- vigyorogtam csöppet sunyin,Emerald meg mellénk szökdelt,rámnézett,majd Annie-ra,és megint rám. Én meg visszapillantottam rá.
- Nem nézek oda.- jelentette ki,majd elfordult,betakarta a szemét,és leült. Elmosolyodtam,és felborítottam a mellső lábammal.
- Még nem kaptál el.- mosolyogtam a sárkányra,mikor visszafordult. Elvigyorodott,és rám nézett,majd kérdőn Annie-ra. A farkaslányhoz fordultam.
- Pedig pár órája még mennyire utáltál...Hát igen,ellenálhatattlan vagyok.- Poénkodtam,idióta vigyorral. Ezen még Emerald is nevetett. De Annie most fog kibelezni,amikor,tulajdonképpen leesik neki,hogy mennyire közel van most. Meg fog ölni. Érzem.

|

Vártam,amég elég közel nem ér Felix és hirtelen ráugrottam,így feldöntöttem és bukfenceztünk pár métert,majd ő kötött ki alul.
-Megvagy! -mosolyogtam rá,majd rálestem a ménre,hogy megvan-e még. Békésen legelt.
|

Rövidebb kergetőzés ütán elkaptam a kölköt,majd irányt váltottam,és egy bokor mellett megálltam,visszafordultam a sárkány felé,és játékpózba ugrottam,a farkam játékosan csóváltam.
- Na,gyere,Emerald,most te kapsz el engem!- mosolyogtam rá,a kis sárkány meg vidáman indult meg felém.

|

Athos csak nézte a kis rohangáló sárkányt. A farkast már megszokta. Bár legtöbbször emberi alakomban mutatkozom előtte. Illetve igyekszem.
Kicsit gubancos volt már a drágám sörénye,így kikócoltam,átfésültem és megápolgattam.
-Légy jófiú és menj legelni. -simogattam meg,majd kicsit odébb mentem és felvettem farkas alakom. Athos csak prüszkölt egyet és odébb ment. Én pedig megbújtam az egyik bokorba és vártam Felixet. Kedvem támadt játszani.
|

Ennyit arról,hogy nyugton lehetek legalább kit napig. Felálltam,és kivánszorogtam.
- Bocs,Em,téves infó.- kaptam fel a sárkányt a grabancánál,és odébb vittem,majd letettem a fűbe. - Mit szeretnél játszani?- kérdeztem,miközben leültem.
- Fogócskázzunk!- persze,pont azt,amiben rohangálni kell. Féloldalasan,kicsit sunyin elvigyorodtam.
- Na,akkor menekülj,mert elkaplak!- mire a kölök arcán hatalmas,örömteli vigyor jelent meg,és elkezdett rohanni. Utána ügettem,nem túl gyorsan,had legyen egy kis sikerélménye,hogy nem kapom el egyből.

|

Hirtelen odabvattyogott hozzám a kis sárkány,miközben Athossal foglalatoskodtam.
-Annie! Felix azt mondta te szeretnél velem játszani! -nézett rám kerek szemekkel. Aranyos volt,meg foglalkoztam is volna vele,de örültem,hogy végre Athossal lehetek,na meg nem az én sárkányom.
-Na várj,mindjárt orvosoljuk a problémát. -néztem rá,majd bekiabáltam a barlangba- Felix! -elég erélyes voltam,remélem érti mi a bajom. Közben láttam,hogy Athos lehajol,Em pedig odament és elkezdte piszkálni az orrát.
-Óvatosan nagyfiú. -tettem a kezem a ló nyakára.
|

- Vicces,vicces.- forgattam meg a szemem,miközben visszabattyogtam abba a sarokba,ahol nem olyan rég aludtam,és lefeküdtem,a fejem a keresztbe tett mellső mancsaimon nyugtattam. Em odajött hozzám.
- Felix,gyere játszani!- kezdett el lökdösni,mire felemeltem a fejem.
- Fáradt vagyok,Emerald...De Annie szívesen játszik veled.- böktem a fejemmel a lány felé. Na,a sárkánynak sem kellett több,sürgősen odarohant,és a lány nadrágszárát kezdte cibálni,hogy játszanak.
- Fél órát sem fog bírni...- sóhajtottam halkan,majd visszatettem a lábamra a fejem,és figyeltem a többieket.

|
 
Mikor visszaértünk a barlanghoz lecsusszantam a hatalmas állatról és az orrára nyomtam egy puszit. Aztán elkezdtem keresgélni a zsebembe valamit,aztán végre előtúrtam. Athos régi nyakmadzaga. Fogtam magam és ráraktam a ménre.
-Soha többet ne ijessz rám így,te ló. -bújtam hozzá a fejéhez,ő pedig közelebb nyomta hozzám. Aztán szétnéztem.
-Tele vagyok állattal. Egy ló,egy farkas és egy sárkány. Állatkertet is nyithatnék. -mosolyodtam el,miközben Felix-re néztem.
|

- Nem tudom hogy vagy vele,de tüsszentésnél jobban elviselném a fikát,mint a lángokat. - Néztem fel Anniera,majd nemsokára vissza is értünk a barlangba. Megfogtam Emerald farkát,és lerántottam magamról a földre,mire felkelt,és felpattant.
- Űűű,Félix,de jó,hogy felkeltettél,olyan álmodtam,félelmetes volt,szörnyűséges,borzalmas,hihetetlenül borzalmas. Kíváncsi vagy rá? Tudod mit? Elmondom! Szóval,úgy volt,hogy...- és mondta,mondta,mondta,mondta...Végül a fejére tettem a mancsom.
- Igen,Em,ez tényleg szörnyűséges.- közöltem vele,mikor meguntam a csacsogását. Soha ne taníts meg egy sárkányt beszélni...

|

-Azért költötted ki,mert azt hitted hattyú van benne? -néztem sunyin a farkasra- Hidd el,biztos jó társad lesz. -simítottam végig a lovam nyakát,mikor rendesen felültem.
-Szerinted ezzel a patással könnyű dolgom volt? -néztem kicsit unottam a lóra,mire ő rántott egyet a fején. Csak mosolyogtam.
-Nekem mára már csak ő maradt.
|

A szememet forgattam Annie kijelentésére,hogy kicsit még,adjak neki egy esélyt. Fél óra,és ő is kiborul tőle. A kérdésre viszont felnéztem,és a nyakamba vettem át a félresikerült szerencsetojásomat.
- Nos,eleinte engem próbált megrágni. Rögtön az után,miután megpróbált megsütni. De,lényegében mindent megeszik. Elsősorban viszont ragadozó.- közöltem Annie-val. Emerald viszont bealudt a hátamon,szóval figyeltem rá,hogy ne essen le.

|

Szegény sárkány. Vagy szegény Felix? Vagy szegény én? És Athos.
-Ne légy már vele ilyen szemét. Egy esélyt adj már neki. Kicsi még. -néztem le a farkasra,majd hátradőltem a ménen és így mentünk tovább. Mindig is szerettem így lovagolni. Így láthattam a felhőket és a fák tetejét,ha épp erdőben voltunk. Athos pedig nem ijedős.
-Egyébként mit eszik ez a sárkány? -néztem még mindig a fa lombjait.
|
[Későbbi] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
|