[Későbbi] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
 Luna:
Förtelmesen hálás voltam. Megindultam oda,ahol elkapták,kicsit lejjebb ereszkedtem,hogy lássam a nyomokat. Siettem,de csak annyira,hogy ne hagyjam le őket.
|
 Bár csalódtam a fiúban és nem teljesen értettem,amit Luna mondott,hogy nem jönnek utánunk,de azért nem akartam,hogy megöljék. És a fejvadászatból kiindulva nem lesz szép halál.
-Menjünk Luna! -szóltam a sárkánylányra.
-De...
-Nincs de,Aguri! Hagynád meghalni? -csattantam fel. Erre csak csóválta a fejét,és megindultunk Luna után.
|
Luna:
Meglepett,hogy rákérdezett.
- Látták,hogy Naizen kivégzi a nyomkövetőt. Elvitték kivallatni. Ha nem hozzuk ki onnan,megölik! Nem tudok semmit sem tenni,egymagamnak sokan vannak.Kérlek! Ha segítetek,rábeszélem,hogy ne menjünk többet utánatok! - könyörögtem. És még csak igaz is. Ha innen sikerül élve kihoznom,biztos,hogy nem engedem,hogy bevállaljon még egy vadászatot.
|
Elég ijedtnek tűnt Luna.
-Miben...? -ha nem fontos,itt hagyom a fenébe. Elegem volt Naizenből,most is csak Luna miatt álltunk meg.
|
Luna
Nem bíztam benne,hogy segítenek. Nem is hozzájuk mennék. De nincs más. Olyan gyorsan repültem,mint még sose. Ami meglepett,megálltak, amikor észrevettek. Elébük reppentem,és elhadartam:
- Kérlek,segítsetek! - Úgy álltam hozzá,hogy már erre megkapom,hogy nem,és akkor nem pazarolom az energiám.
|
Nem nagyon tudtam hova tenni a dolgot. Elméláztam rajta,majd Aguri szakította félbe a gondolatmenetem.
-Luna. -szólalt meg a sárkányom.
-Mi? -ráztam meg a fejem. Nem értettem mi van.
-Luna követ. -hátra néztem és tényleg. De nem volt vele Nai.
-Állj meg. -éreztem,hogy furcsállja a dolgot Aguri,de megállt.
|
Luna:
Késő volt. Nai későn vette észre,hogy mi van. Felvettem a teljes alakom,de nem tudtam semmit tenni. Sokan voltak. Nai kábán motyogott valamit. Teljesen kétségbe estem. Körbevettek,és mire kitörtem,Naizent elvitték. Csak remélni tudtam,hogy még él. Felreppentem. Keresnem kell valakit,aki segít. Vonakodtam megtenni,de végül Aguri és Yasu után mentem.
|
Miközben repültünk,elgondolkoztam a dolgokon,majd megráztam a fejem.
-Biztos jól vagy? -kérdezett rá Aguri.
-Persze... -válaszoltam egyhangúan- Sajnálom,nem hittem neked. Illetve nem akartam el hinni,azt hiszem... -öleltem át Aguri nyakát.
-A lényeg,hogy már nincsenek itt. És nem is fognak ránk találni. -felelte pikkelyes barátom. Nem tudom,olyan furcsa volt minden. Sóhajtottam.
-Megszeretted? -kérdezett kis idő után vissza Aguri.
-Nem...csak talán jó volt megint egy emberrel találkozni. -feleltem. Az igazság az,hogy én sem tudom mi az igazság..
|
 Válaszolni akartam,de addigra elrepültek. Luna rám nézett.
- Te,Nai,szerintem menjünk vissza,jelentsük be,hogy a nyomkövető összetűzésbe keveredett a célpontal,megölték egymást,és hagyjuk a francba az egészet! - Közölte kétségbe esetten,és amikor megráztam a fejem,szabályosan elkeseredett.
- Inkább meghalok,minthogy hagyjak elmenni egy célpontot. Összeszedem magam,és utánuk megyek.- vágtam rá.
- Nai,az a sárkány megöl! Ez túl nagy falat,nem ér annyit,hagyjuk a francba! - próbált érvelni.
- Az utolsó dolog,amit akarok,hogy bemocskoljam a család nevét,mint az unokatestvérem. - jelentettem ki enyhén kuncogva.
- Te...Nai,vigyázz! - és ez volt az utolsó dolog,ami rémlett az előtt,hogy elkapott pár ember, valamit a nyakamba szúrtak,és pár perc múlva összecsuklottam.
|
Csak néztem,mint a moziban. Aguri szintén. Aztán bekattant valami.
- Te eszednél vagy?! -kezdtem el kiabálni és Agurinál állta m meg,nem messze a fiútól- Majdnem megölettél,csak azért mert valakit meg kell ölj?! És ha elvágja a torkom,mit csinálsz? Odaböksz egy bocsánatot és mész tovább keresgélni az embered? Vagy esetleg engem kell megölnöd? Legközelebb egy egész klán szakad a nyakunkba? Mi van ha baja esik Agurinak vagy nekem? Ott hagysz,mint másokat,mi? -addig,addig mentem előre,mígy nem pár centi volt köztünk csak. Eléggé felszívtam magam,nem szoktam ennyire bedühödni,de ez így hirtelen a semmiből jött és Agurit is féltem,habár volt már ennél sokkal nagyobb csatánk.
Fogtam magam,sarkon fordultam és felpattantam Agurira. Nem is kellett semmit mondanom,a sárkány lendületet vett és már fel is röppent.
|
Higgadtan figyeltem a sárkányt.
- Nem hagytam,hogy megölje,nem igaz?- kérdeztem rá,miközben Agurit néztem. Luna csak kapkodta a tekintetét. Kérdőn ránéztem,hogy szerinte mit tegyek.
- Szerintem nem jó ötlet elmondani,de tedd,ahogy jónak látod.- közölte,és a többiek felé fordult. Sóhajtottam egyet. Ha nem mondok nekik semmit,nem nyerem vissza a bizalmukat,és sokkal nehezebb lesz a dolgom.
- Fejvadász vagyok. - kezdtem bele. - Az egész család a fejvadászatból élt meg. Most is keresek valakit. Ez a férfi ellenőrizni jött,hogy hogyan haladok,mivel már két hete nem adtam magamról semmi jelet.- foglaltam össze tömören. Luna megcsóválta a fejét,és lefeküdt.
|
-Ahhoz képest,hogy utánad jött,engem talált meg! -szóltam rá a fiúra szigorúan- Egyébként meg csak van közöm hozzá,ha már majdnem megölt. -értettem ezt arra,hogy nem akarta elmondani mi van.
-Még egyszer kockáztatni mered Yasu életét,esküszöm nem marad belőled több,mint egy kupac hamu! -indult meg Aguri Naizen felé,és kb 5 méterre megállt tőle. Az oldalára tettem a kezem,hogy álljon meg,ne bántsa. Visszajött Aguri kételkedése és mostmár bennem is kezdett mocorogni valami.
Csak sóhajtottam egyet,majd az ismét lecsepegő vércseppeket letöröltem. Mondjuk már megalvadt a vér a sebnél,de most vettem észre csak,hogy még volt pár csepp. Eddig valahogy nem érdekelt a dolog.
|
Luna előttem ült,én meg a földet - vagyis jelen esetben a sárkányt bámultam. Mikor Yasu kérdezte,hogy mi is volt ez,felkaptam a fejem.
- Hosszú. És bonyolult. A lényeg tulajdonképp,hogy utánam jött.- mondtam,majd visszanéztem a földre. Pontosabban Lunára,mivel kitakarta. Most igencsak komolyan el kell gondolkodnom,hogy hogyan tovább.
- Nai...- kezdett bele Luna,de láttam,hogy meggondolta magát. Volt tippem rá,hogy mit szeretne mondani.
|
Ahogy a férfi elengedett,lecsúsztam a fához dőlve és fellélegeztem. Már levegőt sem tudtam rendesen venni. Hirtelen mikor kinyitottam a szemem Aguri toppant elém.
-Yasu! Jól vagy? -hajolt le hozzám én meg köhögtem párat és bólintottam,majd felvettem a kardom és eltettem. A sárkány orrára támaszkodva felálltam,majd hátranéztem. A férfit elég rendesen kivéreztette a srác.
-Nai,mi volt ez? -fordultam komoran a fiúhoz,közben az alkarommal letöröltem a vért a nyakamról. Kicsit felszisszentem,de megvoltam.
|
Nem engedi el. Necces döntés. A szemem sarkából feltűnt,hogy Yasu valami tőrt kapar elő. Átfutott az agyamon,hogy,végül is,nem én ölöm meg a nyomkövetőt,nekem nem lesz belőle bajom. Utána meg a kép,ahogy Aguri leharapja a fejem,hogy miért nem öltem meg a támadót. Akár szó szerint is. Végül áttóltam a karmokat az ember nyakán,aki felkapta a fejét,és nem tudta mire vélni. Oldalra fordítottam a pengéket,mire az ajkai közül vér buggyant ki,és a legvégén hátrafelé kirántottam a karmokat.
- Megőrültél,Nai?!- ordított fel a vállamról megszeppenten Luna,mikor az ember összecsuklott. Kicsit odébb vonszoltam magam,és leültem. A karmokat a földbe szúrtam,majd kirántottam,megtisztításképp.
|
-Hamarabb öl meg a sárkányom. -vetettem oda a férfinak. Nos,nem állt messze az igazságtól.
-Hívd vissza azt a dögöt! -emelte feljebb a pengét,én meg a fejem. Lassan megfulladok.
-Előbb engedjen el! -kezdtem alkudozni. Na ja,nyilván el fog engedni.
-A macska sem engedi el az egeret. -ezt a választ is megkaptam. Ellenben eszembe jutott,hogy én mindig tartok magamnál egy tőrt. Lassan a kezem elkezdtem felemelni a derekamhoz. Ekkor Aguri tett pár lépést felénk,nem túl szép tekintettel.
|
Aguri megijesztett. Odakaptam a fejem,és hátrahőköltem,de a kezem a helyén tartottam. Fél perces sokk után,ami a férfi arcára is kiült,összekapartam magam,és ismét határozottan pillantottam a férfire.
- Nem akarlak megölni. A saját érdekemben. De ha nem ereszted el,és nem tűnsz el innen,megteszem. - böktem oda idegesen az embernek.
|
Kezdtem kicsit ideges lenni. Megemeltem a fejem,hogy legyen egy kis helyem a levegő vételhez. Lassan elkezdtem felemelni a kezem,amiben a kardom volt. Ekkor még közelebb emelte a pengét a torkomhoz.
-Ne próbálkozz kislány. Dobd el! -szólt rám. Tovább markoltam a fémet,majd mikor éreztem,hogy nemsoká kiserken a vérem,elengedtem. Majd ismét a fiúra koncentrált.
-Ugyan,csak játszani jöttem,te is tudod. -a beszélgetésből úgy jött le,hogy ismerik egymást. Ekkor Aguri ért földet előttünk és kb akkorát üvöltött,hogy még én is majdnem megijedtem.
-Aguri,ne! -nyekkentem meg,de közben előre is lendültem,így a penge megsebezte a bőröm. Egy kis vörös vércsepp csorgott le a nyakamon. Nem akarom,hogy baja legyen.
|
Komoly döntés volt. Majd amikor a valaki megkérdezte Yasu nevét...Még csak az hiányzik,hogy elmondja neki,aztán magyarázhatok mindenkinek,és a végén úgyis kampec.
- Tudod,hogy megteszem. Mit akarsz tőle?- azzal jobban a nyakának szegeztem a karmokat. Hátha megijed. Bár kétlem. De sose tudni. Luna visszaült a vállamra,teljesen nyugodt volt,hisz tudta,a férfi ellenőrizni jött. Néhány felfogadó megteszi. Én is az lettem volna,ha nem áll fent a veszélye annak,hogy felfed mindent Yasu előtt. Aguri élve megpörköl.
|
Rohadt életbe már,hogy mindig engem találnak meg az ilyen szerencsétlenek. Láttam,hogy Nai a mögöttem álló férfi mellé toppant,de meg se mukkant. Én még nyelni sem akartam,mert a penge igen csak éles volt és közel volt a nyakamhoz.
- Csak nem akarsz megölni? -hallottam a férfi hangjában a vidámságot. Majd közelebb hajolt a fülemhez,amitől végigfutott a hátamon a hideg.
-És ki ez a szépséges társaság? -olyan közel volt,hogy éreztem a lehelletét.
Éreztem,hogy Aguri ideges. *Várj még!* Felpillantottam és láttam,egy árnyat elsuhanni felettünk. Nem akartam bajba keverni a sárkányt. Még lazán jól kijehetek a dologból.
|
[Későbbi] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
