[Későbbi] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
Hirtelen azt sem tudtam,hol vagyok. Meglepett Becca reakciója,de vissza csókoltam és finoman beleharaptam a szájába. Figyeltem arra,hogy ne döfjem át az ajkát az agyaraimmal. ~ Ha már elkezdte,benne vagyok. Leállítani nem fogom az fix.
|
A szemem sarkából kiböktem Amon sunyi vigyorát,de mire észbe kaptam,a bikinifelsőm az ölemben hevert. Unottan a srácra néztem,és nekiálltam visszakötözni. Fura volt így,hogy nem kell eltűrnöm a hajam. Viszont hirtelen jobb ötletem támadt a visszaöltözésnél. Átfutott az agyamon,milyen messze is vagyunk,és hogy erre tuti nem jön semmi. Hagytam a francba a bikinifelsőmet,közelebb kúsztam amonhoz,és vadul szájon csókoltam. Vajon hogy reagálja le?
|
-Nekem sincs. -válaszoltam még mindig kiterülve. Aztán elfordítottam a fejem és Beccára néztem. Sunyin elvigyorodtam.
Fogtam magam és a hátánál kioldottam a masnit,amivel megkötötte a bikinijét. Unatkoztam,na!
|
- Még kettőt. Hétvégére hazamegyünk.- válaszoltam elgondolkodva. Megfordultam,és felültem. - Lassan vissza kéne vánszorognunk. Csak annyi a bökkenő,hogy semmi kedvem hozzá. - húztam félre a számat. Fenébe azzal a nagy hangommal!
|
-Eh... -nyekkentem meg- ...de. -sóhajtottam. Azt hiszem nem pont így terveztem el ezt az egészet. Fenéért kellett ilyen közel lennie a szobáknak!
-Hány napot vagyunk még itt? -néztem még mindig fölfelé. Becca meg még mindig háttal volt nekem. Jó lesz suliba vissza menni.
|
Sóhajtottam,és beletörődtem a helyzetbe. Jövőhéten az egész suli a komor goth lány,és a jégherceg kalandjától fog zengeni. Csodás lesz. A gondolatra csak egy sóhaj hagyta el a számat.
- Téged nagyon nyúztak?- kérdeztem Amontól.
|
Nem mondtam rá semmit. Lehetett volna eszem,hogy akkor mondjam neki..de hát...az úgy volt,hogy..izé...
Én is hanyatt vágódtam és a két kezem két oldalra kiterítettem,a lábaim meg kinyújtottam. Bár a nap zavart kicsit. A kezem Becca feje fölött volt,majdnem lecsaptam szegényt.
-Már mindegy...a ciki az lesz,ha visszamegyünk. -néztem az eget,meg a lombokat.
|
Kuncogtam,és leültem Amon mellé. Mikor felhozta a lányokat,fájdalmasan felnyögtem,és hanyatt vágódtam válaszképp,és megint elöntötte a pír az arcomat. Az oldalamra fordultam,háttal a vámpírnak.
- Esküszöm azt hittem,halk voltam...- mondtam,miközben összehúztam magam.
|
Elvigyorodtam.
-A bentont nem ütni,locsolni. -nevettem el magamm- Amúgy vámpír vagyok,kötelességem a gonoszság. -fogtam magam és leültem mellé,majd felhúztam a lábam és átkaroltam,így bambultam ki a fejemből.
-A lányok nagyon zaklattak? -néztem rá.
|
Nagyon elmerengtem a gondolataimban. Átfutott a fejemen minden,ami nemrégiben történt. Megismertem Amont,rájöttem,hogy boszorkány vagyok,majdnem kinyírt három démon (a drága hajam oda is veszett a harcban),és...
- Váááááááh! - sikoltottam ijedten,miközben felpattantam. És akkor esett le,hogy Amon baromkodik. - Fuuuh,te...- sziszegtem játékosan,miközben közelebb vánszorogtam hozzá,és szórakkozottan,finoman beleboxoltam a hasába. - Olyan gonosz vagy!
|
Ahogy mászkáltam,kitisztult kicsit a fejem. Gondolataimból Becca zökkentett ki,aki egy sziklán sütkérezett. Fogtam magam és egy közelben lévő fáról teljesen némán,hirtelen mellette teremtem.
-Bu. -súgtam oda neki sunyi vigyorral.
|
Hosszas menetelés,és önmagam nyugtatni próbálása után találtam az erdő közepén egy kőhalmazt. Felmásztam a tetejére,és leültem. Süttettem magam egy kicsit az enyhe napfényben.
|
Hirtelen a robbanástól meginogtam,aztán meglepett a hideg zuhany,így landoltam egy elegánsat a fáról... Mindenki más őrültem sikítozott,én meg úgy döntöttem,hogy folytatom Tarzan életmódomat és visszamásztam a közeli fára.
Mivel itt akartam hagyni a társaságot elkezdtem fáról fára mászkálni. Maugli level 1.
|
És ismét kérdésekkel lettem bombázva. Egyre zavarba ejtőbbekkel. És akkor elszakadt a cérna...Egy hatalmas robbanás keretében a tó vize a magasba lövellt,és beterített sacc/kb mindenkit. Nem öntött ki teljesen,de rendesen lesüppedt a vízszint. Még én is megijedtem,észhez is tértem tőle,egy hatalmas ugrással jeleztem megszeppenésemet,amit a saját művem váltott ki. Hát...hupsz...Hideg zuhany a kíváncsi társaságnak. Amíg lesokkoltan álltak,én körbepillantottam. Hova lett Amon? Mindegy is,jobb híján bevonultam az erdőbe,kicsit összekaparni magam.
|
A srácok is addig piszkálódtak,meg kérdezgettek,hogy amíg azt figyelték,hogy mi van Beccával,én fogtam magam és lendületből felugrottam a fa egyik vastagabb ágára. Bűntudatom volt,hogy ott hagytam Beccát egyedül,de legalább van egy kis nyugtom. A srácok meg úgy se látták hol vagyok. Vámpírlét plusz pont: gyorsaság.
|
Egyre több kérdés. Egyszerűen nem tudtam hova tenni. Csak kapkodtam a fejem,és igyekeztem levegőt venni,kiverni a fejemből a képeket,és valahogy visszaszorítani az elvörösödésem. Egy szőke lány mentett meg.
- Jaj,lányok,hagyjátok már levegőt kapni! Ez volt az első,ugye,Bec? - Kacsintott rám piecinges szemöldöke,és felnyírt haja alatt a szőke punk lány. Nekem sem kellett több,megszédültem. Ha Scarlet nem kap el,összerogyok. Így is alig tartottam magam.
- Hé,kislány,ez egyáltalán nem gáz. Amon jó pasi. Még féltékeny is vagyok. - Közölte a punk lány nagyokat pislogva,miközben a homlokomra tette a kezét,nekem meg előre csuklott a fejem. Ezt nem hiszem el. Előbb a hajam,most meg ez. Szerintem azok a démonok megöltek,és most a Pokolban vagyok...
|
Beccát totál körülvették a lányok. Én hagytam,had legyen velük is. Tovább baktattam a srácokig. Ők félig az árnyékba ültek. Nekem pont megfelelt,így ledobtam magam és nekitámaszkodtam egy fának.
-Na,a lányok már faggatják Beccát. -szólalt meg az egyik.
-Miért? -néztem furcsállóan a srácra.
-Ne tedd az ártatlant Amon. Inkább mesélj!
-Mivan?! -néztem még érthetetlenebbül rájuk.
-Már mindenki tudja a tegnap estét...-röhögte el magát az egyik. Nekem meg bevillantak a képek. Nagyon picit elvörösödtem,de próbáltam fékezni az indulataim.
-Nem volt este semmi. -vágtam rá.
-Akkor mondd Beccának,hogy legközelebb hallkabban. -röhögött Josh. Félig felültem és...nem tudtam megnyikkanni.
|
Bólintottam,és megindultunk ki. Elkapott egy kis bűntudat,amikor kiböktem Amon reakcióját a napra. A tóhoz közelebb érve kiböktem a többieket,és úrrá lett rajtam a mindenkori szorongás. Pár leányzó kibökött,és körbe vett,elvontak a vámpír barátomtól.
- Jól áll a rövid haj! - bökte ki az egyik. Mosolyogva kiböktem egy köszönömöt. - Hogyhogy levágattad?
- Lányok-lányok,nyugi! Engem jobban érdekel,hogy milyen volt? - kaptam a kérdést,mielőtt lereagálhattam volna az előzőt. Értetlen pillantásokat vetettem a hosszú,vörös hajú lányra,akinek,ha jól rémlik,Scarlet a neve. - Jaj már,tudod! A jégherceg az ágyban...Milyen volt? - és eljött az a pillanat,amikor fülig elvörösödtem.
- H-h-h-h-hoooonan tudjátok? - kérdeztem zavartan,dadogva,hadarva. Scarlet legyintett.
- A fél tábor tud róla. Szerencséd,hogy a tanárok vannak tőletek a legmesszebb,az ő fülükbe nem jutott el. Legközelebb nyögdécselj halkabban.- Kacsintott a lány. Velem meg forgott a világ. ~
|
Én is hamar átkaptam az alsógatyám,aztán felkaptam a törülközőm,amit a nyakamba raktam.
-Mehetünk? -néztem Beccára,aki már készen állt mellettem. Sose fogom megérteni a víz szeretetét.
Kinyitottam az ajtót,fújtam egyet a napra,aztán elindultam unottan a tó felé.
|
Előszedtem a fürdőruhámat,és mindenféle szívbaj nélkül nekiálltam vetkőzni. Ugyan zavarba ejtő a gondolat,de Amon már látott ruha nélkül. Most mit szégyenlősködjek előtte? Viszonylag hamar átkaptam a göncömet.
|
[Későbbi] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
