[17-1]
- Igen, igen- bólintottam. Kissé megkönnyebbültem amikor a halak delfinekké változtak. A tekintetemet elidőztettem Codyn, aki vigyorogva kiáltott felénk.
- NÉZZZÉTEK! DELFINEKEN LOVAGOLOK! JIHHÁ! - szélesen vigyorgott, és a szeme boldogan csillogott. Küldtem felé egy mosolyt, majd inkább hogy lehűtsem magam, a fejemet a vízbe dugtam, majd kihúztam. Hagytam, hogy a víz lecsorogjon a mellkasomra. Jó érzés volt.
|
|
Csak mosolygott a kölykön.
-Élvezze a kölyökkort,amíg lehet.-mondta,ám itt egy kicsit elkomorodott...Ekkor gondolta,hogy Cody-nak nem kéne belefulladnia a vízbe,így a halak delfinekké változtak,s Cody-t a hátukra véve úszkáltak vele a tóban.
|
- Ugye? Hé, Zac, elmesélhetem neked, hogyan vadásztam a barátommal medvére? Na, az úgy volt, hogy.... - és Cody már bele is kezdett a mesélésbe. Csak mondta, és mondta, és mondta. Amikor Zakary megszólalt, kérdőn kapta fel a fejét, majd vigyorogva ugrott be a vízbe. - HALACSKÁK! - kiabálta hangosan, és már ugrott is utánuk.
- Mindig ezt csinálja... - csóváltam meg a fejemet, majd óvatosan beleléptem a vízbe, hogyha segítség kell Codynak, tudjak segíteni.
|
-Ügyes vagy kölyök!-mosolygott,majd megindult a vízesés felé.Vigyázott,hogy a többiek ne maradjanak le.Mikor odaért ivott pár kortyot.
-Hé,Cody!Azt nézd,mi úszik ott!-mutatott a vízbe,majd titokban megint alkotott egy gömböt,s pár halacskát "varázsolt" a vízbe,mik ide-oda cikáztak,néha ki-ki ugrándoztak a vízesés lábánál kévő tóból.
|
Elmosolyodtam, majd felálltam.
- Szívesen... - bólintottam - Cody... kicsim... gyere...
- JÖVÖK! - kiáltott vissza Cody, és pár pillanat múlva, már boldogan ugrándozott felénk. - Nézd mit fogtam! - mutatta a szájából félig kilógó szöcskét.
- Jól van, ügyes vagy...
- Nézd, Zac! - muatta a hímnek is. - És hova is megyünk? - pillantott rám vissza.
- Fürdünk egyet.. - válaszoltam nyugodtan, majd odaléptem melléjük.
- JUPPPIIII! - Cody ujjongva ugrált oda a lábamhoz, de persze leginkább Zakaryre figyelt.
|
|
Egy ideig nézett Mid-re,majd ismét a kölyköt kezdte el figyelni.
Iszonyatos volt a hőség.És ez kezdte eléggé zavarni.Hirtelen felpattant.
-Nem tudom,hogy te hogy vagy vele,de nekem iszonyatosan melegem van,s a közelben van egy vízesés.Én szerintem megyek,és megmártózom.Velem tartotok?-nézett kérdőn a nőstényre.
|
- Igen... nehéz.... és igen, így pörög egyfolytában... - sóhajtottam mosolyogva. Cody eldobta magát a földön, mivel új játszótársra bukkant. Egy szöcskére. Míg a bogárka nagyokat ugrálva menekült, Cody követte.
|
|
Nézte egy ideig a kölyköt,majd ismét elfeküdt a földön.
-Nehéz lehet ezzel a kis kölyökkel.Főleg ha tényleg ennyire pörög egyfolytában.-mondta maga elé,miközben még mindig Cody-t nézte,ám a kérdést Mid-nek címezte.
|
Cody először félve húzódott hozám, majd arébb ugrándozott, játszva a fényszilánkokkal.
- Majd kicsattan az energiától... és csak ritkán fárad el... - mosolyogtam Zacre, majd a kiskölökre pillantottam. Szeretem, ez nem volt kérdés, de néha kicsit lefárasztott. Nehéz volt egyedül nevelgetni, de megbírkoztam vele eddig is! Mélyet sóhajtottam, és továbbra is a kisoroszlán játékát figyeltem.
|
Elmosolyodott,majd elkezdett gondolkodni.
Megint megjelent a mancsában a lila gömb,majd egy kismacska formáját vette fel.Leugrott a földre,s elkezdett növekedni.Végül egy kifejlett leopárd alakját vette fel.Az jelenség üvöltött egyet,hogy fitogtassa az erejét,majd számtalan fényszilánkká vált,mik körülvették a kölyköt,s elkezdtek körözni körülötte.
Majd Midnight-ra nézett.
|
- De jóóó... - nézett ujjongva az elröppent madár után. EzutánCody a fejemre ugrott, majd föntről lenézett a szemembe. - Te miért nem tudsz ilyet? - billentette oldalr a fejecskéjét, mire elmosolyodtam.
- Mert én ez tudom... - válaszoltam, majd körbe pillantottam. Megláttam pár kavicsot. A kavicsok mozogni kezdtek, majd felemelkedtek, és pár másodperc múlva, egy lepke körvonalait rajzolták ki a levegőbe, ami a kicsikölök felé kezdett repülni. Viszont az bedurcázott.
- lekét már csináltál.... ZAC! Te csinálj nekem mostmég valamit! - huppant le kérlelöen Zac elé, miközben bociszemeket mereszttt rá. A kavicsokat visszarepítettem a helyükre, majd a fejemet a földre tettem, és úgy figyeltem Codyt.
|
Kis mosoly húzódott a szája szélére.
-A nevem Zakary.De nyugodtan szólits csak Zac-nek.-nézett a nőstényre,majd a kölyökhöz fordult.
-Egész egszerűen.Minden egy ilyen kis gömbből indul.-mondta,majd megint megjelenítette a lila fénygömböt a mancsán.-Azután az alajának,s a méretének már csak a képzelet szab határt.-mondta,majd egy lila nyuszi kiugrált a mancsai közül,ment két kört,s madárrá változott,majd elreppent.
|
Én is csodálkozva bámultam a kis varázslatát. Cody először megijedt, majd nevetve kergetni kezdte a pillangót. Egy nagyot sóhajtva feküdtem le az idegen mellé.
- Köszönöm... - suttogtam. - Bár a picúr már bemutatott, a nevem Midnight. De hívj csak Midnek. - mosolyogtam a hímre, majd próbáltam pihenni,de ekkor a kicsi Cody mellénk ugrált.
- Ezt hogy csináltad? - csillogó szemekkel nézett a másik farkasra. majd lenyomta a posiját a földre.
|
Enyhe mosoly húzódott a sája sarkába,a kölyök viselkedése miatt.
Látta a nőstényen,hogy eléggé kimerült,így gondolta,segít neki a kölyköt illetően egy pöppet.
Mancsában megjelen a lila gömb,majd egy kissebb fényrobbanás közepette pillangóvá változott.Zac megfújta,így a kis jelenség az oroszlánkölyök orrára szált.Kissebb csillámport szórta a kölyök orrára,majd elkezdett repkedini Cody feje körül,így incselkedve vele.
|
Megláttam egy másik farkast. Persze Cody is észre vette.
- SZIIIIJJAAA! Te ki vagy? Én Cody vagyok, az ott pedig a mamám, Midnight... Hogy kerülsz ide? Gyere, játszunk! - támadta le a kis lila oroszlán a másik farkast. gyorsan közbeléptem.
- Cody, hagyd békén kérlek. Gyere, menjünk. Nem hiszem, hogy örülne neki, ha piszkálnánk. Meg nem hiszem hogy játszani is szeretne... - sóhajtottam, mikor a kicsikölök elszontyolodva bújt a lábam mögé.
- Igaz ez? - hatalmas bocszemekkel pillantott a másik farkasra. Fáradtan nyaltam meg Cody feje búbját.
|
Szokás szerint barangolt az erdőben.Élvezte az erdő csendjét.Csupán a madarak csipogása hallatszott,bár ez a kiss természetes zaj még jól is esett a fülének.Nemsokkal később víz csobogása csapta meg a fülét.Mivel inkább éhes volt,mint szomjas,azért rezzenéstelen arccal tovább badukolt.Neszezésre lett figyelmes.Reménykedett,hogy valami fogára való prédába futott bele,ám ez hamar elszállt.Valami kis lila szörcsomó(Cody) ugrándotott a bokrok között.Kissé unott,s eléggé kiábrándult pfát vágott,majd egy hatalmas ásítás keretében lefeküdt egy bokor tövébe.Semmiereje nem volt utána járni,hogy mi az a hiperaktív szörcsomó.
|
Már egy ideje gyalogoltunk, Codynak meg be nem állt a szája. Bár próbáltam lenyugodni, a kicsikölök kezdett már idegesíteni. Végül robbantam...
- ... És képzeld, akkor Jui odaugrott a nagy medve elé, és morgott, meg csattogtatta az állkapcsát, a medve meg lekevert neki egy pofont, aztán...
- Cody...
- ... Jui meg a földre esett, de azonnal felállt, és a medve torkának ugrott. Én meg Boo meg csak lapultunk a bokor alján, és figyeltünk, és ...
- Cody...
- ... nagyon féltünk, és akkor Jui a medve hátára ugrott, de az eldobta magáról, de Jui hősiesen küzdött, és a medve a...
- CODY...
- mi van? - értetlen, mégis cuki pofával rámpillantott, ami rögtön megolvasztott, majd egy megadó sóhajjal elmosolyodtam.
- Semmi - ráztam meg a fejem.
- Akkor meg mit kiabálsz?
- Csak... - körbepillantotam, valami mentséget keresve, és akkor megláttam... - Csak szólni akartam, hogy ott egy lepke...
- PILLANGÓ! - nevetve ugrott a kis lény után, aki persze, a levegőbe menekült, de Cody meg föl-le ugrált, hogy elérhesse. Lágyan mosolyogva figyeltem a játékát.
|
[17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
